természetesen mindenki ártatlan, a kés magától ment el a szórakozóhelyre, ők csak megpróbálták megállítani az önálló akarattal rendelkező fegyvert ami magától rátámadt M. C-re.
egyébként ők ott se voltak, a biztonsági kamerák felvételein azok ott az ufók által a földre küldött klónjaik.
de tényleg.
egyébként meg mindenki rasszista.
megint vihar van.
láttam ma másfél focimeccset meg két gólt (a lassításból), és ugyanennyi nospa-algopirint ettem. sétáltam egy órát (algopirin-túra), aminek a végén nem voltam biztos benne hogy nem dobom ki a taccsot egy meghatározhatatlan fa tövébe (igen, a fájdalomtól), de hazaértem. azt, hogy a harmadikra hogy jöttem fel ne kérdezzétek, szerintem az őrangyalom hozott a hátán.
ennek hatására úgy döntöttem, hogy mostantól a fiúmmal nincs közös gyógyszer, lesz nálam és nála. minden hónapban eljátsszuk ezt, hogy nekem sürgősen gyógyszer kéne mert beteg vagyok és vagy menstruálok, de nem, mert nála van az összes. mert ő dolgozik és neki is bármikor kellhet, én meg nem dolgozok, tehát bármikor vehetek.
egyébként meg köcsög és empátia nélküli elkényeztetett gonosz tyúk vagyok amiért ezt nem fogadom el.
és még egy csigát is széttapostam, szegény pára.
tanulnom kéne, pedig közelebb állok a kábult alváshoz mint az ébrenléthez.
ezt a bejegyzést a szociopata gonosz énem írta.
a fiúm mai teljesítménye alapján úgy döntöttem mégse hagyom el titokban azzal az indokkal, hogy jobb neki nélkülem.
-Jaja, megvárlak a könyvtárban… Sokáig fog tartani?
-Nem hiszem mivel megvárnak.
-MI?
-Nem hiszem mivel megvárnak.
-MIII???
-Nem hiszem mivel megvágnak.
-Ja, úgy értettem megvárnak. Tuti nem vágnak meg.
-De igen…
-Akkor ne vigyek sok tanulnivalót a könyvtárba…? Basszus!
-Mi az?
-Elfelejtettem miért akarok KELL könyvtárba menjek.
-Biztos visszavinni a könyveket.
-Nem, amiatt tuti nem. Pont ezért zavar…
-Akkor kihozni.
-Ja tényleg, kihozni. De mit?
*fel le járkálok, próbálom kitalálni hogy mi az, amiről csak annyit tudok, hogy nagyon fontos és muszáj*
-Szerintem túlreagálod.
-Mármint azt, hogy elfelejtettem miért kell könyvtárba menjek?
-Igen, azt.
-Basszus, hamarosan eljutok oda, hogy elindulok valahová, aztán egyszer csak megállok, és azt kérdezem, hogy hová is indultam?
-És akkor majd azon fogsz aggódni, hogy nincs-e Alzheimered.
-Nem, mert ha eljutok odáig, akkor már nem kell gondolkodni rajta, mert biztos azom van!
-Ez mással is előfordul. Sima feledékenység és szétszórtság.
-Ja. Mindenkivel előfordul. Mondtam anyának hogy rémesen sokmindent elfelejtek. Azt mondta ő is. Meg hogy ő mindent felír. De basszus én elfelejtem felírni!
-Vagy ha nem felejted el, akkor elhagyod amibe felírtad, aztán elfelejted hogy valaha is felírtad volna.
-Ja.
-Szóval szerintem túlreagálod.
-Helló, diákmunkát keresek…
-Ott van regisztrációs lap, tölts ki egyet.
*épp nincs hely, négy nagydarab srác töltögeti lelkesen*
-Ez ugyanaz, mint ami ott van? – veszem elő a táskámból az otthonról hozott belépési nyilatkozatot, a szőke maca azonban már telefonál, rám se hederít. Veszek egy regisztrációs lapot, látom hogy nem ugyanaz, elkezdem tölteni. Már végzek, mire a csaj átkiabál nekem, hogy:
-Ne töltsed már ki azt a belépési nyilatkozatot, az csak akkor kell ha dolgozni fogsz. Regisztrációs lapot töltsél.
– Látom, azt töltöttem ki.
Odaviszem átadom. Mondom neki, hogy Makó TESCO érdekelne, felírja. Ledarálja az aznap ötödszörre hallott “Majd szólunk ha lesz valami” mondatot rám se néz. Azt azért még (nem épp udvariasan) elkéri a belépési nyilatkozatot.
-De ez az enyém – tiltakozok.
-Már hogy lenne a tiéd! – ugat rám, és elveszi tőlem. Kicsit begurultam.
-De mondom hogy a sajátom!
-Dehogyis a tiéd! – és elkezdi lapozni a nyomtatványt, pedig az első oldalon kívül sehová se kell írjak.
-Hát pedig én nyomtattam otthon a netről! [te hülye köcsög szarrágó]
-Ja – visszaadja – Akkor tényleg a tiéd. Azt hittem a TESCO-ból hoztad.
-Ja. Helló
Beszélgetés vége.
Következő hely.
Bemegyek, sacc per kábé hét asztal, mindnehol ülnek, mindenhol diákok, téblábolok fél percet, mire az egyik asztaltól szól valaki, hogy oda kell menjél.
Odamegyek.
-Helló, diákmunkát keresek.
-Regisztráltál már?
-Még régebben [rekurzívan rendszeresen]
-Akkor ide írd fel a neved, és értesítünk ha lesz valami. Ikszet is tegyél ha mezőgazdasági is érdekel. Meg van itt egy külön lap kukorica címerezéshez.
-Köszi. Láttam a honlapotokon hogy van programozói diákmunkátok.
-Jajj, azt a Nikitől kéne megkérdezned, én nem tudok róla.
Végignézek az öt főből álló soron, mindneki nő és egyikre sincs ráírva, hogy NIKI.
-És hová is kéne menjek?
-Hát a Nikihez!!!
-Jó, de melyik a NIKI?
-Jaa… a harmadik.
-Köszi
Nikinél, aki épp telefonál, megállok, várok.
– Szia, Andihoz kéne menjél a legelső asztalhoz – irányít vissza ugyanoda ahonnan eljöttem. Kicsit fura arcot vághattam egyébként tetszett az abszurd darabba illő helyzet.
-Igazából ő küldött ide, a programozói diákmelóról érdeklődnék.
-Ja az már nem aktuális. De ha fent van még a honlapon küldj egy jelentkezést.
-És hogy néz ki? Mit fejlesztettek? Alá kell írni egy előre meghatározott időt?
-Igen, amíg tart a projekt addig maradni kell. De nem tudom mit fejlesztettek, ne is kérdezz ilyeneket, azt a munkaadó szokta elmondani. Van felvételi elbeszélgetés, titoktartási szerződés meg minden.
-De azt tudod, hogy miben fejlesztettek?
-Szísárpban, mondja.
-Na, az tök jó.
-De lehet hogy lesz még aktuális meló, de nem tudom megmondani, hogy mikor. Ha fent van még a honalpon feltétlenül küldj egy jelentkezést.
-Oké, helló.
-Szia.
Na kb ennyi.
tizenkettő szúnyog. csak tudnám minek tartjuk így a sanyi/jani pókot, az csak négyet fogott…