-Helló, diákmunkát keresek…
-Ott van regisztrációs lap, tölts ki egyet.
*épp nincs hely, négy nagydarab srác töltögeti lelkesen*
-Ez ugyanaz, mint ami ott van? – veszem elő a táskámból az otthonról hozott belépési nyilatkozatot, a szőke maca azonban már telefonál, rám se hederít. Veszek egy regisztrációs lapot, látom hogy nem ugyanaz, elkezdem tölteni. Már végzek, mire a csaj átkiabál nekem, hogy:
-Ne töltsed már ki azt a belépési nyilatkozatot, az csak akkor kell ha dolgozni fogsz. Regisztrációs lapot töltsél.
– Látom, azt töltöttem ki.
Odaviszem átadom. Mondom neki, hogy Makó TESCO érdekelne, felírja. Ledarálja az aznap ötödszörre hallott “Majd szólunk ha lesz valami” mondatot rám se néz. Azt azért még (nem épp udvariasan) elkéri a belépési nyilatkozatot.
-De ez az enyém – tiltakozok.
-Már hogy lenne a tiéd! – ugat rám, és elveszi tőlem. Kicsit begurultam.
-De mondom hogy a sajátom!
-Dehogyis a tiéd! – és elkezdi lapozni a nyomtatványt, pedig az első oldalon kívül sehová se kell írjak.
-Hát pedig én nyomtattam otthon a netről! [te hülye köcsög szarrágó]
-Ja – visszaadja – Akkor tényleg a tiéd. Azt hittem a TESCO-ból hoztad.
-Ja. Helló
Beszélgetés vége.
Következő hely.
Bemegyek, sacc per kábé hét asztal, mindnehol ülnek, mindenhol diákok, téblábolok fél percet, mire az egyik asztaltól szól valaki, hogy oda kell menjél.
Odamegyek.
-Helló, diákmunkát keresek.
-Regisztráltál már?
-Még régebben [rekurzívan rendszeresen]
-Akkor ide írd fel a neved, és értesítünk ha lesz valami. Ikszet is tegyél ha mezőgazdasági is érdekel. Meg van itt egy külön lap kukorica címerezéshez.
-Köszi. Láttam a honlapotokon hogy van programozói diákmunkátok.
-Jajj, azt a Nikitől kéne megkérdezned, én nem tudok róla.
Végignézek az öt főből álló soron, mindneki nő és egyikre sincs ráírva, hogy NIKI.
-És hová is kéne menjek?
-Hát a Nikihez!!!
-Jó, de melyik a NIKI?
-Jaa… a harmadik.
-Köszi
Nikinél, aki épp telefonál, megállok, várok.
– Szia, Andihoz kéne menjél a legelső asztalhoz – irányít vissza ugyanoda ahonnan eljöttem. Kicsit fura arcot vághattam egyébként tetszett az abszurd darabba illő helyzet.
-Igazából ő küldött ide, a programozói diákmelóról érdeklődnék.
-Ja az már nem aktuális. De ha fent van még a honlapon küldj egy jelentkezést.
-És hogy néz ki? Mit fejlesztettek? Alá kell írni egy előre meghatározott időt?
-Igen, amíg tart a projekt addig maradni kell. De nem tudom mit fejlesztettek, ne is kérdezz ilyeneket, azt a munkaadó szokta elmondani. Van felvételi elbeszélgetés, titoktartási szerződés meg minden.
-De azt tudod, hogy miben fejlesztettek?
-Szísárpban, mondja.
-Na, az tök jó.
-De lehet hogy lesz még aktuális meló, de nem tudom megmondani, hogy mikor. Ha fent van még a honalpon feltétlenül küldj egy jelentkezést.
-Oké, helló.
-Szia.
Na kb ennyi.
Hasonló szituban én is jártam már a kedve diák m. cégnél. Honlapon írják, hogy menyjünk be, ott leszarnak mindenkit, írj egy lapot, majd hívnak, ha lesz valami. Ez nekem 2 hónapja volt, azóta folyamatosan NEM hívnak. Biztos fárasztó munka lehet más embereknek pár napi munkát biztosítani, de sajnos ez van, véleményem megvan róluk. Voltam olyan beszélgetésnek fültanúja is konkrétan ott, hogy a csaj 2 nappal előtte lemondta a melót, mert lázas beteg lett, és a főnök felhívta, hogy ha nem megy be, akkor nem kapja meg a több napi!!!! fizetését!!!! Holott napokkal előtte lemondta(és benne is van a szerződésükben, hogy 12 órával munka előtt legkésőbb kell szólni)
van másik véglet is. tavaly jártam salátázni egy harmadik szövetkezeten keresztül zh/vizsgaidőszakban is, azóta egymás felé se néztünk.
erre idén is felhívott a srác, hogy szia, tavaly voltál salátázni, jössz idén is?
mondtam neki hogy idén nem fog menni, sok tárgyam van.
aztán ugyanezt eljátszottuk még négyszer minden menetrendszerűen minden vasárnap délután….