“A szemaforokkal a processzusok kommunikációja könnyűnek tűnik? Felejtsük el.”
na vajh’ kitől.
“A szemaforokkal a processzusok kommunikációja könnyűnek tűnik? Felejtsük el.”
na vajh’ kitől.
Egy okos operációs rendszer egyszerre egyetlen szót másol, de nem szokatlan, hogy öt utasítás szükséges szavanként (egy olvasás, egy tárolás, egy indexregiszter növelése, a másolás végének ellenőrzése és egy feltételes elágazás). Egy 50 MlPS-es gépen minden csomagról három másolat készítése (32 bites) szavanként öt utasítás végrehajtása esetén beérkező bájtonként 75 ns-ot vesz igénybe. Egy ilyen gép ezért legfeljebb 107 Mb/s sebességgel érkező adatokat tud fogadni. Ha a fejrészfeldolgozásból, megszakításkezelésből és környezetváltásból eredő overheaddel is számolunk, jó, ha 50 Mb/s elérhető, és az adatok tényleges feldolgozását még mindig nem vettük számításba. Világos, hogy egy 1 Gb/s sebességű vonal kezelésére nem is gondolhatunk.
Feltehetően egy 500 Mb/s-os vonalat sem tudnánk teljes sebességgel kezelni. A fenti számításban azt tettük fel, hogy egy 500 MIPS számítási sebességű gép 500 millió utasítást hajt végre másodpercenként. A gyakorlatban a gépek csak akkor tudnak ekkora sebességgel működni, amikor nem hivatkoznak a memóriára. A memóriaműveletek gyakran egy nagyságrenddel lassabbak (pl. 20 nsec/művelet). Ha a feldolgozás során az összes utasítás 20%-a hivatkozik a memóriára (vagyis okoz laphibát a gyorsítótárban), ami valószínű, amikor a bejövő csomagokkal kell valamit kezdeni, akkor az egyes utasításokhoz átlagosan szükséges idő 5,6 nsec (0,8 x 2 nsec + 0,2 x 20 nsec). Ha bájtonként négy műveletet kell elvégezni, akkor 22,4 nsec/bájt (vagy 2,8 nsec/bit) feldolgozási időre van szükség, ami körülbelül 357 Mb/s-ot jelent. Ha 50%-os rendszertöbblettel számolunk, akkor csak 178 Mb/s marad. Fontos megjegyezni, hogy a hardveres támogatás itt nem jöhet szóba. A probléma az, hogy az operációs rendszer túl sokat másol.
Tanenbaum: Számítógépes hálózatok
(A cím a két bekezdés első három szavát és utolsó három szavát tartalmazza, és összefoglalja a teljes idézett szöveget. Érdekesség)
“Következésképpen a legtöbb gép mikor talál egy feltételes elágazást, megjövendöli, hogy végre kell-e hajtani, vagy nem. Kellemes lenne, ha bedughatnánk egy kristálygömböt egy szabad PCI csatlakozóba, hogy segítsen a jövendölésben, de mindeddig ez a megközelítés nem hozott eredményt”
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
tegnap négy óra alatt két darab számítógép architektúra előadást dolgoztam fel. két darabot. ehhez elolvastam húsz oldalnyi diát (12 dia/oldal), meg negyven oldalt Tanenbaum méltán hírhedt Számítógép architektúra című kétkilós könyvéből.
mic-1, mic-2,mic-3,mic-4 témakörben úgy érzem menő vagyok.
már csak 11 előadás van hátra.