A tyúk haza lett paterolva, már a szomszéd is röhögött azon, hogy mit gondolhatnak az emberek, hogy miért visz el innen minden nap egy tyúkot. Egyébként kerítést javít, ebben odáig jutott, hogy lebontotta, és most a kis lyuk helyett zéró kerítésünk van.
Locsoltam is ma, állítólag béna vagyok, de nem adom fel (énekelve és nevetve halok meg).
Bécivel minden oké, bár kicsit türelmetlenebb vagyok, amit nyálas hangok kiadásával kompenzálok. Elszoktunk már a távolságtól, hiányzik a testi kommunikáció.
Csinálgatom a szar kijegyzetelését a tannenbaum könyvből, az első pár tétel ki van dolgozva, már csak két milló hatszázötvenezer-négyszázhuszonnégy van hátra.