utálom mikor anyukámnak igaza van.

Én nem vagyok egy medica, de az a sanda gyanúm, hogy a rózsaszín vizelet nem tartozik az élettanilag előnyös dolgok halmazába. Holnap vizsgázok, orvoshoz menni se kedvem se időm – főleg mióta megtudtam, hogy a vérzés helyének megállapítása teljes urulógiai kivizsgálást jelent. A teljes kivizsgálás az én szótáramban a vérvétel szinonimája, abból én pedig köszönöm szépen, de nem kérek.

Az állandó sírhatnékomból ítélve 37,5 és 38 között van a testhőmérsékletem, a legmagasabb amit mértünk 39,1 volt. Nem vagyok egy lázas típus, eléggé megvisel érzelmileg – fura, mi?

Utálom mikor anyukámnak igaza lesz (scaremongering), ami azért elég gyakori, mintha egy vészmadárral laknék együtt. Ő mondogatta folyamatosan vasárnap, hogy fel fogok fázni, ami azért nem meglepő, mert tökig vizesen utaztam egy fűtetlen buszon két órát, olyan ruhákban amikből kilógott a derekam. Mert a fene se gondolta, hogy 10 fok alatti hőmérséklet lesz, pénteken mikor elindultam majd’ belefulladtam az izzadságomba, nyilván nem vittem pulcsit, azt hittem a rövid farmerdzsekim elég lesz visszafelé is. Hát faszt.

Úgyhogy most mellig felhúzott kordbársony nadrágban és téli takaróval betakarva adok becslést a De Moivre-Laplace tétellel. Szépségkirálynőknek is ezt kellene vázolniuk a világbéke helyett.