Monthly Archives:August 2013

Olyan volt tegnap, amikor perceken át tartó fuldoklásban végőzdő röhögögörcsöt (értsd: sokkot) kaptam, amikor abéla felajánlotta, hogy Gitta, járhatnánk együtt futni, a világ legtermészetesebb hangján, az a béla, akinek két éve van futó cipője, de még egyszer se volt a lábán, és aki ideggörcsöt kap, ha megkérem, hogy akkor most sétáljunk el a sarki boltba.

Munkába indulás helyett, amíg megiszom a kalciumos pezsgőtablettát.

A Viki úgy került hozzánk az ő szemszögéből nézbe, hogy három óra vegzálás után elraboltuk.

A mi szemszögünkből három órán át próbáltuk elérni a gyepi udvarán, hogy álljon fel és járjon, mert a hason kúszás nem kutyának való, majd mikor beláttuk, hogy ennél többet (néha bemászott a fék közé, de folyamatosan vigyrogott) nem lehet kihozni belőle, akkor kijelentettük, hogy ezt a tündéri kutyát nem tudjuk ott hagyni akármilyen nehéz is lesz vele.

Szóval aláírtam az örökbefogadói szerződést, és hazahoztuk.

Az elején még nem volt boldog.

Olyan ez hogy voltunk dokinal még hetfon, hogy a kutyabol tavozo vegtermek nem megfelelo allagu es a tuzelest se hagyta abba. A doki megtapizta a hasat majd mondta hogy hat ez tiszta gorcs, ki se lehet tapintani semmit. Tonna gyogyszer miegymas. Megbeszeltuk, hogy ha a hasmenes megmarad, akkor szerdan vissza, egyebkent vasarnap, ugyis be kell adni a veszettseg elleniet. Felvetettem hogy verzes + hasmenes az igy erosen predesztinalja a mehgyulladast, mire mondta, hogy elso tuzelesnek siman elmegy, ha tovabb tart a verzes.

Szoval ma megyunk vissza, és sajna nem oltasra. A kutyabol hol – hol nem folyik valami barnas feketes helyenkent sargas trutyi, sokat fekszik, es neha morog kozben, vagy epp az ellenkezoje, teljesen tul porogve rohangal, mindent megrag amit csak eler.

Szoval lelekben keszulunk a mutetre, meg az itthoni utogondozasra. Erdekes lesz lakasban tartani egy olyan kutyat, aki fel az ajtoktol, a szonyegektol, a ruhaktol, a viztol, a vasalodeszkatol stb.

Kozben eltortem a kisujjamat a labamon. Nem tudok cipot huzni.