Bajuszrángás

joy post on October 22nd, 2013
Posted in alap Tags: ,

Tegnap meg smároltunk abélával, mikor mondom neki, hogy

-Dörzsöli a bajuszod a számat.

-Ó – mondja, ami egy univerzális diplomatikus minden helyzetben megfelelő hang, abélának meg különösen jól áll.

-Hol az olló? – kérdezem, és fel le járkálok a szobában hogy megtaláljam.

-Itt van az asztalomon – mutatja.

Felveszem.

-Hol a fésű? – kérdezem, és fel le járkálok a szobában hogy megtaláljam.

-Itt van előttem az asztalomon – mutatja.

Ezután jött az a rész, amikor a tupír fésűvel kifésültem a bajuszát, majd miliméterről miliméterre vágtam belőle. Apró fekete szőrök mindenfelé.

Komolyan mondom, ezután sokkal megértőbb leszek az orvosi műhibákkal kapcsolatban, kicsit mindig megcsúszhat a szike olló, bárkivel előfordulnak végzetes balesetek, izomrángás, ilyesmi. De komolyan. Több akármilyen vitamint kellene ennem, mondtam is abélának, hogy eszek multivitamint, abéla meg mondta, hogy inkább ne, mert hízlal mint az állat, szóval inkább mégse eszek akármilyen vitamint, hadd rángjon a kezem, azé’ van.

Szóval miután megrángott a kezem, és vele együtt az olló is a béla bajuszában, és éppen megszállottan fésültem azt a helyen, ahol szőrnek kellett volna lennie, akkor abéla kinyilatkozott, hogy

-Ezen a fésülés már nem segít – én pedig röhögni kezdtem, és ettől úgy rázkódott a pálcát ollót tartó kezem, mint egy f1 pilótáé amikor háromszázzal megy, és erre mondta is abéla, hogy ő ilyen amplitúdójú kilengéseknél nem érzi magát biztonságban, és már nem csak a bajuszát félti, én meg mondtam neki, hogy ez mind miatta van, mert nem vág komoly fejet, pedig az elején milyen ügyes volt, aztán levágtam a bajusza másik felét is, állati jó lett,  bele se tudott kötni. Mondtam neki hogy megcsinálom a szakállát is, de azt már valamiért nem akarta hagyni, szóval smároltunk még egy kicsit aztán otthagytam.

 

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *