Tag Archive: család

nem feledékeny, csak lassú

joy post on March 10th, 2012
Posted in alap Tags: , ,

Anya: Én nem vagyok feledékeny, mert eszembe jut minden… csak később!

És a többi hasonlóságról ne beszéljünk

joy post on January 22nd, 2012
Posted in alap Tags: ,

apám: kint nagyon hideg van, itt bent meg olyan meleg van mint a pokolban

Dik má, az öregasszony

joy post on December 22nd, 2011
Posted in párberszéd Tags: , , , ,

Anita: Anya mit csinálsz? Így tök jól lehet cigányul beszélni! *még mindig anyámra* Há’ dik má! Fekszik az öregasszony!

*röhögés*

Anya: Anita, kicseréljük a zárat ha elmentél.

 

***

Én: Nyomtatsz nekem valamit? Nyissuk meg a szabivan honalpját.

Anita: Mit?!

Én (tagoltan): Szabi-van.

Anita: Ja értem, nem Obi-Wan, hanem Szabi-Wan.

Miért menekül?

joy post on December 15th, 2011
Posted in akváriumos Tags: , , , ,

Anita: Csak tudnám ez a hal miért kergeti ezt a másikat?

Gitta: Mert meg akarja baszni.

Anya: Nagyon naturalista vagy ma, Gitta.

Gitta: Mit kellett volna mondanom? Hogy le akarja tépni a virágját?

Anita: De most már legalább tudom miért menekül.

joy post on December 2nd, 2011
Posted in alap Tags: ,

Anya: Olyan jóképű altatóorvos volt!
Én: Így ránéztél, és mondtad, hogy ahhhh, repeta is van?

 

***

Én: Anya, anya, mit csinálsz?

Anya: Tudod, Gitta, azért olyan jó volt, hogy ott feküdtem, és nyugalom volt…

Biol

joy post on November 18th, 2011
Posted in akváriumos, alap Tags: , , , ,

Anita: Mi ez?!

én: Magas hőmérsékleten szárított kukac a halaknak.

Anita: Élő???

 

 

Köszönöm szépen

joy post on August 12th, 2011
Posted in párberszéd Tags: , ,

G: Anya miért fogy gyorsabban mint én?!
Anya: Én nem fogyok gyorsan! Csak másfél kiló ment le!
G: Igen, de az két hét alatt! Én egy hónap alatt fogyok ennyit!
Anita: Azért mert rajtad izmos háj van, anyán meg hájas háj.

Kegyes hazugság

joy post on July 8th, 2011
Posted in alap, hangulat Tags: , ,

Felkeltem. A padláson megkerestem az elveszett táskám, benne a pénztárcámmal és a pénzemmel, amit előtte levő napon elköltöttem hitelbe’. Elmentem futni, de addigra persze már meleg volt. Az első kilométer halál volt, a másodiknál beálltam egy nálam jobb iramú középkorú nő mögé (szégyen rám nézve), és mögötte egész könnyen végigmentem. Félúton hátrakiáltott, hogy

-Hallom valaki kerget! – és egyáltalán nem kapkodta a levegőt, és nem is volt vörös a feje.

-Bocsi – kiáltottam volna vissza, de csak elfúló harákolás jött ki. A bocsi volt a legrövidebb szó, amit fel tudtam hörögni. Igazából azt akartam mondani, hogy “Sajnálom, ha zavarlak, tudom hogy idegesítően hörgök, de pocsék a tüdőm, és akkor se tudtam futni, mikor vékony voltam, most meg még tíz kiló hájat is cipelek, meg csak pár napja járok reggelente futni, de légyszi had maradjak, mert mögötted futni lelkileg sokkal könnyebb, mint egyedül!” Remélem a bocsi is megtette.

-Semmi baj! Fő az egészség! – aztán rákapcsolt az utolsó párszáz méteren, én meg szétesve vonszoltam magam árnyéktól árnyékig.

Lejtőn hazafelé biciklivel egy álom volt, kellemes szellő hajtotta az izzadtságot a szemembe a homlokomról, itthon persze megértő és bölcs édesanyám várt.

– Olyan a fejed, mint egy ráké – mondta, és csak reméltem, hogy arra gondol, hogy vörös vagyok, nem pedig ollóim nőnek a nyakamból. Abban az állapotomban meg se lepődtem volna.

-Szerinted használ, hogy minden nap elmegyek futni? – kérdeztem a rám jellemző futás utáni kétségbeesés mélyéről.

-Hát – sandított rám, csak úgy sütött a gúny a hangjából – szerintem a kenyéradagot is le kellene csökkenteni.

-Ezt olyan könnyen mondod másoknak – és reméltem, hogy hallotta a szakadék szélén táncol, és ha tovább baszkurál valaki kivágja az összes virágot a kertjében – Látszik is, hogy olyan munkád van, ahol nem kell emberekkel foglalkoznod, egyáltalán nem értesz hozzá! Épp bíztatásra vártam!

-Az igazság szerintem fontosabb – vágta rá, és láttam rajta, hogy mind a három hájhurkája élvezte a vergődésemet.

-Hallottad már azt a kifejezést, hogy kegyes hazugság?

-Én nem hiszek benne – mondta győzedelmesen, és akkor úgy gondoltam, hogy mostantól én se hiszek benne, elvégre egy család vagyunk, és én is képes vagyok vigyorogva az arcába nyomni a félelmeit, IGAZSÁG címszó alatt.

-Nagyon ügyes vagy, biztos használni fog – tette még hozzá, azonban már nem hittem neki. Tudtam, hogy mindez ez átverés, ezért nem is néztem meg alaposabban a “hármat fizet négyet vihet” feliratot a kellemes huszonpár fokra hűtött tesco-ban sétálva. A halmedencében levő halak száma, és a körülötte kialakult tömeg fordítottan arányos volt: nulla halra jutott harminc ember. Néhányan kínjukban a közeli kozmetikumokat nézegették, de hiába: abból nem lesz halászlé. Az eladók idegesek voltak, a padlót pedig vércseppekkel kevert víz borította. Halvér, gondoltam. A szag kibírhatatlan volt. Arrébb sétáltam, és betettem a tojást a kosaramba. XXL méret, hirdette a felirat, és valóban: nem lehetett rácsukni a tojástartó tetejét.

Valahogy hazahoztam anélkül, hogy eltörtek volna.

 

Nincs kegyelem

joy post on March 27th, 2011
Posted in alap Tags: , ,

Én: Szóltam Anitának, hogy keljen föl, mert fél tíz van.

Anya: És?

Én: Átfordult a másik oldalára.

Anya: Majd mindjárt klopfolom a húst!

Én: Jó!!

Anyja lánya

joy post on December 18th, 2010
Posted in Uncategorized Tags: , ,

Margit & Anita üzenete:
van oscillód?
gitta üzenete:
a kabátomat akarom
nincs semmi itthon
de béla azt mondta nem vesz oscillót
mert az nem gyógyszer
Margit & Anita üzenete:
de hat
én is jobban lettem
gitta üzenete:
mindjárt súlyos testi sértés bűntettébe esek
odamentem és leköhögtem
haha
ha már lúd legyen kövér
Margit & Anita üzenete:
ez nem szép
nem erre tanítottalak
gitta üzenete:
nem baj
azt mondta vesz oscillót ha holnap is betegnek érzem magam
megtettem amit megkövetelt az egészségem
Margit & Anita üzenete:
ez szép
gitta üzenete:
ja
sztem is