Tag Archive: bukowski
Úttestre
– Te mit csináltál az én koromban?
– Semmi jót. Esténként berúgtam, és kifeküdtem az úttestre, hátha elgázol valaki. De nem volt szerencsém.
– És más ötleted nem volt?
– Mindig az első lépés a legnehezebb.
– Igen. Minden annyira értelmetlennek tűnik.
– Meggyilkoltuk Isten fiát. Csak nem gondolod, hogy megbocsát majd nekünk. Lehet, hogy én őrült vagyok, de tudom, hogy ő nem az!
Bukowski: Forró vízi zene (Egy hideg éjszaka)
Bukowski: The suicide kid
I went to the worst of bars
hoping to get
killed.
but all I could do was to
get drunk
again.
worse, the bar patrons even
ended up
liking me.
there I was trying to get
pushed over the dark
edge
and I ended up with
free drinks
while somewhere else
some poor
son-of-a-bitch was in a hospital
bed,
tubes sticking out all over
him
as he fought like hell
to live.
nobody would help me
die as
the drinks kept
coming,
as the next day
waited for me
with its steel clamps,
its stinking
anonymity,
its incogitant
attitude.
death doesn’t always
come running
when you call
it,
not even if you
call it
from a shining
castle
or from an ocean liner
or from the best bar
on earth (or the
worst).
such impertinence
only makes the gods
hesitate and
delay.
ask me: I’m
72.