Tag Archive: család

Az anyám és a számítógép

joy post on June 30th, 2009
Posted in alap Tags: , , ,

Mikor hazajöttem azzal fogadtak, hogy nézzem meg a számítógépet, mert egyszer internetezés közben kiírta (mi írta ki? nem tudom… ablak…), hogy a számítógép vírussal fertőzött és azonnal töltse le az antivirus defenser 2009 pro anyámkínját, amit azóta nem lehet kikapcsolni és állandóan kiír valamit angolul. El is magyaráztam nekik, hogy nagyon ügyesek, és letöltöttek egy vírusírtónak álcázott kártevőt.

Ebből már sejthető, hogy anyukám retteg a kártevőktől, amik azonban újra és újra tanyát vernek a számítógépen mióta nem lakok itt a hozzánemértése és a naivitása miatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy anyukám egy kicsit se beszél angolul, és nincs is rá igénye.

A fiúm vasárnap újratelepítette a gépet. Erre anya tíz perccel ezelőtt már kiabál, hogy menjek nézzem meg a gépet, mert kiír valamit, és vírust talált. 

Kiütéseim vannak a kiír valamit kifejezéstől és még csak három napja vagyok itthon.

otthon 1

joy post on June 29th, 2009
Posted in alap Tags: ,

Nahátakkor én mikor nekiálltam levakarni a felesleges bőrt a kiválasztott szőlőtőkéről esni kezdett az eső, ejnyedemérgesvagyok.

Itt volt az anyám, aszonta hogy ad fél órát, hogy összapakoljunk, mert tökig van velünk. Azt mondjuk nem mondta meg, hogy mégis hová pakoljam el a cuccaimat, pedig azért az infóért hálásabb lettem volna, muhahaha

Temetés

joy post on June 18th, 2009
Posted in alap Tags: ,

A temetésről annyit, hogy olyan volt, mint egy temetés: se nem jó, se nem rossz. Lépés az elfogadás felé. A nagymamám esetében könnyű elfogadni, 45 kiló volt, daganattal a tüdejében, az érrendszere tropa, a szíve rossz, emellett szellemileg ép. Szörnyű lehet végignézni (átélni), ahogy a tested leépül, elfogadni, hogy nem tudod ellátni magad. Már régóta meg akart halni.

A temetést egy középkorú pap tartotta, a Keresztény Golgota Feltámadás STB Gyülekezettől, oda jár a nagynéném évek óta, így találkozott a nagymamám a pappal. Állítólag azt kérte, hogy ő imádkozzon fölötte, úgyhogy így lett.

 

 A fickó tizenegy előtt tíz perccel érkezett, tizenegykor elkezdte, kb fél tizenkettőkor abbahagyta. Kimentünk a temetőbe, még öt percet beszélt. Énekeltek. Sírtunk. Hazamentünk, és mindenről beszéltünk, csak róla nem. Jó volt így.

A szertartással kapcsolatban annyit, hogy olyan érzésem volt, mintha egy betanult szöveget mondott volna. Alig volt benne személyes rész, csak megemlítette, hogy fiatalon özvegyült meg, és van egy vagon unokája (déd unokája). A szertartás döntő hányada arról szólt, hogy higyjetek istenben, és akkor könnyen elfogadjátok a halált, és nem fogtok félni, mert aki hisz istenben és istennek tetsző életet él, és egész életében tanulmányozza az isteni igét, annak eljön a feltámadás satöbbi.

Az egyetlen szimpatikus rész az volt, amikor azt mondta, hogy egy józan, kétlábbal a földön járó ember volt. Nem panaszkodott és nem dicsekedett, mindig elfogadta azt, ami jött, és együtt élt  vele. 

82 éves volt, kétszer házasodott, négy gyereke, nyolc unokája hat dédunokája volt.